Mit nevezünk elsősegélynyújtásnak?

Az elsősegélynyújtás egy egészségügyi beavatkozás, hirtelen bekövetkezett egészségkárosodás esetén (mérgezés, sérülés, égés, baleset), a szakellátás megkezdése előtt. Amint a nevében is bent van az első segítség nyújtását jelenti amit legtöbbször laikusok végeznek. Nincs szakképzettséghez kötve, bárki csinálhatja, aki tudja, akarja, képes rá.

Miért van szükség elsősegélynyújtásra?

Egyrészt mert kötelező a jogosítvány megszerzéséhez, másrészt mert egyfajta erkölcsi, humán kötelezettségünk a bajbajutottak megsegítése, ill. van egy törvényi kötelezettségünk is: 1997. CLIV. Tv.5§., mely kimondja, hogy mindenkinek kötelessége a tőle elvárható módon segítséget nyújtani, ha sürgető szükség, vagy veszélyhelyzet áll fenn, ill. az arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni.

Mi a célja az elsősegélynyújtásnak?

A cél, hogy felismerjük az egészségügyi vészhelyzeteket, megmentsük az életet, megakadályozzuk a további egészségkárosodást, elősegítsük a gyógyulást. Arra törekedjünk minden esetben, hogy a mentők kiérkezéséig tudjunk hathatós segítséget nyújtani, ne csak tétlenül nézzük az eseményeket.

Hogy kezdjünk hozzá?

Az első lépés, hogy biztonságos-e a helyszín? Nézzünk körül, hogy az ellátóra, az ellátandóra, a további segítőkre leselkedik-e valamilyen veszély (kutya, áramforrás, veszélyes úttest…) Biztosítsuk a helyszínt, hogy a közlekedők figyelmét időben felhívjuk a veszélyre. Kapcsoljuk be az autónk vészvillogóját, tegyük ki az elakadásjelző háromszöget féktávolságon kívülre, ha több segélynyújtó van akkor valakit kérjünk meg, hogy lassítsa a forgalmat úgy, hogy a saját testi épségére vigyáz. Használjuk a védőeszközeinket (gumikesztyű, láthatósági mellény, elakadásjelző, vészvillogó).

Az autó tartozéka az elsősegély doboz, tartalmát használjuk betegellátás során (kötszerek, olló, gumikesztyű, fertőtlenítő, háromszögletű kendő)

Ha közúti balesettel találkozunk a forgalmat nem akadályozva mindenképpen álljunk meg és tájékozódjunk!

Tájékozódjunk:

• mi történt
• hány sérült van
• milyen az állapotuk (eszméletlen, vagy sem)
• kell-e műszaki mentés
• életfunkciók ellenőrzése (légzés, súlyos vérzés)
• segélyhívás

Segélyhívás

Magyarországon is ma már egységes segélyhívó telefonszám működik, melynek a száma: 112.

Több regionális segélyhívó-központ létezik, ezért nagyon fontos, hogy segítség hívásakor tudjuk, hogy:

• pontosan hol van a helyszín (város, utca, házszám, autópályán hányadik km, melyik oldal…)
• mi történt
• hány sérült van
• milyen az állapotuk
• beszorult sérült van-e

Azért tájékozódunk a segítség hívása előtt, hogy a lehető leghatékonyabb segítséget tudjuk hívni és annyi mentőautó jöjjön a helyszínre amennyi szükséges. Nagyon jó és pozitív tapasztalatok vannak a telefonon keresztüli segítségnyújtással kapcsolatban, a mentő diszpécsere a mentők kiérkezéséig segítheti és támogathatja a munkánkat, instrukciókat adhat és ösztönözhet minket a jobb és hatékonyabb ellátásra.

Folyamatos elsősegély

Miután tájékozódtunk és segítséget hívtunk megkezdjük a sérültek ellátását. Ha egy sérültet találtunk a később leírt séma szerint (Eszméletlen beteg vizsgálata modul) megvizsgáljuk és sérülésétől függően ellátjuk. Ha egy baleseti helyszínen több sérült van mint ellátó, akkor először osztályoznunk kell a sérülteket súlyosságuk szerint: Életveszélyes:

• mozdulatlanság, mely szólításra és fájdalomingerre is fennáll
• bő vérzés,
• légúti elzáródás
• szürkés-sápadt bőr,
• fehér, sápadt, verejtékes arc

Súlyos:

• erős fájdalom
• fulladás
• fülzúgás, látászavar, szomjúság
• nyílt törés, koponyasérülés
• égés
• combcsont, ill. medencetörés

Könnyű:

• kérdéseinkre pontos, kielégítő választ ad
• sebei kicsik, felületesek
• átvizsgálva nem jelez erős fájdalmat
• vérzése szivárgó és nem folyamatos

Halott:

• nincs légzés

Ha több a sérült mint az ellátó, a légzés nélküli betegeket nem látjuk el addig, amíg megfelelő számú mentőerő nem érkezik a helyszínre, mert egy teljes embert leköt az ellátása, ezen idő alatt a többi sérült állapota súlyosbodhat, életveszélyessé is válhat. Tehát ellátás szempontjából velük foglalkozunk utoljára. Először az életveszélyes, majd a súlyos és könnyű sérülteket látjuk el. Miután elláttuk a betegeket, folyamatosan figyeljük őket, hiszen az állapotuk bármikor változhat, jobbra, vagy rosszabbra fordulhat. Az állapotváltozásokat jelezzük a mentőknek.