Az emberi élet alapvető működéséhez két folyamat szükséges, a légzés és a keringés. Légzés során a szervezet az energiatermeléshez szükséges oxigént felveszi, a sejtek felhasználják, a közben keletkezett szén-dioxidot leadják. Belégzéskor oxigén kerül a tüdőnkbe a légutakon keresztül, kilégzéskor a melléktermékként keletkezett szén-dioxidot és oxigént fújunk ki.

Percenként, normál helyzetben 12-16-szor veszünk levegőt, kb. 500 ml levegő áramlik a légutakba egy légvételre. 21% a belélegzett levegő oxigéntartalma, a gázcsere utáni kilélegzett levegőé 16%.
Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy a sérült életben van-e, meg kell győződnünk arról, hogy van-e légzése vagy nincs. A légzést 10 másodpercig vizsgáljuk a következők szerint:


Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani a légzést, 3 dolgot kell egyszerre vizsgálunk 10 másodpercig:
Akkor van légzése a betegnek, ha mindhárom dolog egyszerre teljesül, tehát látjuk, halljuk, érezzük a levegőmozgást. 10 másodperc alatt legalább 2 normális légvételnek kell lennie. Egy normális légvétel azt jelenti, hogy megemelkedik a beteg mellkasa, halljuk és érezzük ahogy a beteg kifújja a levegőt.
Ha 10 másodperc alatt nem vesz levegőt, vagy kevesebbszer mint kettő, vagy ritka, horkoló, csak tátogó légzése van a betegnek, az a keringésmegállással egyenértékű jel és nem tekintjük légzésnek.
Ha nincs légzés, újraélesztjük!
Az élet alapvető működésének másik feltétele, melynek mozgatórugója a szív. A szív ritmikus összehúzódása és elernyedése tartja mozgásban a vérünket és pumpálja a szervekhez, szövetekhez.
Percenként 60-80 közötti a normál szívműködés.
Laikus elsősegélynyújtóknak nem kell vizsgálni, mert nehéz és könnyen tévedhetünk kellő tapasztalat hiányában.
Újraélesztésnél a légzést befúvásos lélegeztetéssel, a keringést szívmasszázzsal pótoljuk!
Két nagy csoportjuk van: külső és belső sérülések.
Ezek a látható sérülések:
A, törés: lehet nyílt, amikor a törött csontvég átszúrja a bőrt, itt vérzés is látható.

Lehet zárt, amikor deformitás látható, mozgáskiesés, ill. fájdalom van.

B, rándulás: amikor az ízületi csontvégek elmozdulnak egymástól, de vissza is térnek eredeti helyükre. (szalagok megnyúlhatnak, szakadhatnak, inak sérülhetnek)

C, ficam: ízületi csontvégek elmozdulnak egymástól, és kóros helyzetben rögzülnek

Fontos, hogy minden sérülést a talált helyzetben rögzítsünk és ne helyezzük vissza eredeti helyére a sérült végtagot!
Ez veszélyesebb mint a külső sérülés, mert nem látszik kívülről, csak a tünetek alapján gondolhatunk belső vérzésre. A hasüregben két szerv van, ami súlyos vérzést okozhat: a máj és a lép.
A máj a jobb oldalon, a lép a bal oldalon helyezkedik el. Ha megütődik a máj és vérzés alakul ki, a vér a hasüregbe kerül, a has keménnyé válik, elsápad a beteg, verejtékes lesz a bőre.
A lépsérülés azért veszélyesebb mint a máj, mert a lépet körülveszi egy külső burok, egy tok, ami a vérzést felfogja és emiatt csak később alakulnak ki a fenti tünetek, akkor amikor a tok szétreped. Viszont eddigre már nagyon sok vért veszít a beteg, és sokkos állapotba kerülhet.
| Máj | Lép |
| Jobb oldalon helyezkedik el | Bal oldalon helyezkedik el |
| Ha megreped, a vér a hasüregbe kerül | Ha megreped, a vér a lépet körülvevő tokba kerül |
| Kemény lesz a beteg hasa és sápadt lesz | Kezdetben nem mindig lesznek hasi tünetei |
| Viszonylag hamar rájövünk | Később jövünk rá, amikor a tok szétreped |
Belső vérzésre gondolunk ha a sérült a hasát fájdítja, deszkakemény a hasa, sápadt, verejtékes a bőre!
Két típusa van:
koponyaboltozati sérülések: (a koponya külső fele, amit a hajas fejbőr eltakar):

koponyaalapi sérülések: (a boltozat belső fele, ami az agy felé néz):

Fontos!!! A vér világos színű, mert agyvízzel keveredik, és nem alvad meg. Koponyasérülteket ha eszméletüknél vannak elfektetünk és 30 fokban megemeljük a felsőtestüket, hogy a nyomást csökkenteni tudjuk a koponyán belül. (fejük alá teszünk egy takarót, úgy, hogy a beteg feje középvonalban maradjon)
Koponyasérülésekhez gyakran társul agyrázkódás, melynek a tünetei: eszméletvesztés, emlékezetkiesés (nem emlékszik mi történt vele korábban), többször visszakérdez, hogy mi történt vele, fejfájás, hányinger, hányás.
A koponyasérültek nincsenek beszámítható állapotban, ezért nem hagyjuk magukra őket!
A fülből, ill. az orrból szivárgó vérzést steril gézlappal lefedjük, tilos az orrba, vagy a fülbe gézdarabot nyomni, tamponálni!
3 nagy csoportjuk van:



Minden sérültet sebellátás előtt nyugalmi helyzetbe kell hozni, tehát vagy leültetjük, ha a felső végtagja sérült, vagy lefektetjük, ha az alsó végtagja sérült! A sérülés helyénél a szükséges mértékig levetkőztetjük, először csillapítjuk a vérzést (vénás, artériás), majd bekötözzük. Vénás és artériás vérzésnél a sérült végtagot a szív fölé emeljük, ezáltal csillapodik a vérzés, majd nyomókötéssel bekötözzük.
Artériás vérzésnél csökkenthetjük a vérzést direkt nyomással úgy, hogy a seb mélyét steril gézzel nyomjuk. Ha több segélynyújtó van a helyszínen, az egyikük nyomáspontot szorít (halántéktáji, nyaki, felkari, ágyéki), a másik sebet kötöz.

Magas hő hatására keletkezik, 4 fokozata van:




llátása:
Tilos!!! A sebre tejfölt, hintőport, olajat nem tehetünk, csak patikában vásárolható készítményt lehet, vagy speciális égési kötszert.
A megégett felület nagyságát százalékban határozzuk meg. Ahhoz, hogy könnyebb legyen a meghatározás a testet 9-es szelvényekre osztották, ez a Wallace-féle 9-es szabály:

A teljes test 100%, a sérült tenyere ujjak nélkül 1%, A tenyeret kell az égett részre mérni és megkapjuk az égett felületet. 20-30% feletti égésnél már súlyos égésbetegségről beszélünk.
Az eszméletlen beteg úgy néz ki mint aki alszik. Az a különbség az eszméletlen és az alvó ember között, hogy az eszméletlen beteget nem tudjuk felébreszteni.
Van légzése, van keringése, de valamilyen ok miatt a külvilág ingereire nem reagál. Ilyen ok lehet: koponyasérülés, mérgezés, szívroham, vércukorszint csökkenése, epilepszia…
A célunk nem az, hogy az okot kiderítsük, hanem mivel ennek a betegnek az összes izma ernyedt állapotban van, ezért a legfontosabb veszélyt, a fulladást kell megakadályoznunk, a légutakat szabaddá és átjárhatóvá kell tennünk.
Az eszméletlen beteget két veszély fenyegeti:


Eszméletlen betegeknél a legfontosabb célunk az, hogy szabad légutakat biztosítsunk. Erre 3 légútbiztosító eljárást kell ismernünk:



Azért kell laikusoknak minden eszméletlen beteget stabil oldalfekvő helyzetbe tenni betegvizsgálat után, hogy a fulladást és az aspirációt egyszerre ki tudják küszöbölni! Stabil oldalfektetés kizáró oka a gerincsérülés, viszont ha a beteg hányna, akkor többszemélyes stabil oldalfekvő helyzetet alkalmazunk, mellyel a légutakat felszabadíthatjuk.
Stabil oldalfektetés:
A sokk egy súlyos keringési zavart jelent, aminek mindig van kiváltó tényezője (égés, infarktus, vérzés, allergia). Sokk hatására lecsökken az emberben keringő vér mennyisége, emiatt a létfontosságú szervekhez nem jut elég vér, ezáltal oxigén, kóros anyagcseretermékek szaporodnak fel a szervezetben, leáll a szervek működése és a beteg meghal.
Tünetek:
A sokkot úgy lehet megszüntetni, ha a sokkot kiváltó tényezőt szüntetjük meg. Ha vérzés váltotta ki a vérzést, akkor csillapítjuk és bekötözzük. Ha égés, akkor folyó vízzel hűtjük és apró kortyonként itatjuk.
Elfektetjük a beteget és lábait 45 fokban megemeljük, hogy a lábakból a vért az agyhoz tudjuk áramoltatni. Ezt nevezzük auto transzfúziónak. Betakarjuk és nem hagyjuk magára.

Ha úgy érzed felkészültél vágj bele!
© Minden jog fenntartva!