Légzés

Az emberi élet alapvető működéséhez két folyamat szükséges, a légzés és a keringés. Légzés során a szervezet az energiatermeléshez szükséges oxigént felveszi, a sejtek felhasználják, a közben keletkezett szén-dioxidot leadják. Belégzéskor oxigén kerül a tüdőnkbe a légutakon keresztül, kilégzéskor a melléktermékként keletkezett szén-dioxidot és oxigént fújunk ki.

Percenként, normál helyzetben 12-16-szor veszünk levegőt, kb. 500 ml levegő áramlik a légutakba egy légvételre. 21% a belélegzett levegő oxigéntartalma, a gázcsere utáni kilélegzett levegőé 16%.

Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy a sérült életben van-e, meg kell győződnünk arról, hogy van-e légzése vagy nincs. A légzést 10 másodpercig vizsgáljuk a következők szerint:

A légzés vizsgálata

• Szabaddá tesszük a mellkast (eltávolítjuk a felső ruházatot)

• becsukjuk a sérült száját és hátrahajtjuk a fejét (így lesznek szabad légutak), majd az arca fölé hajolva vizsgáljuk a légzést

3-as érzékelés

Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani a légzést, 3 dolgot kell egyszerre vizsgálunk 10 másodpercig:

• látjuk, ahogy emelkedik a mellkas
• halljuk ahogy a sérült kifújja a levegőt
• érezzük az arcunkon ahogy kiáramlik a levegő

Akkor van légzése a betegnek, ha mindhárom dolog egyszerre teljesül, tehát látjuk, halljuk, érezzük a levegőmozgást. 10 másodperc alatt legalább 2 normális légvételnek kell lennie. Egy normális légvétel azt jelenti, hogy megemelkedik a beteg mellkasa, halljuk és érezzük ahogy a beteg kifújja a levegőt.

Ha 10 másodperc alatt nem vesz levegőt, vagy kevesebbszer mint kettő, vagy ritka, horkoló, csak tátogó légzése van a betegnek, az a keringésmegállással egyenértékű jel és nem tekintjük légzésnek.

Ha nincs légzés, újraélesztjük!

Keringés

Az élet alapvető működésének másik feltétele, melynek mozgatórugója a szív. A szív ritmikus összehúzódása és elernyedése tartja mozgásban a vérünket és pumpálja a szervekhez, szövetekhez.

Percenként 60-80 közötti a normál szívműködés.

Laikus elsősegélynyújtóknak nem kell vizsgálni, mert nehéz és könnyen tévedhetünk kellő tapasztalat hiányában.

Újraélesztésnél a légzést befúvásos lélegeztetéssel, a keringést szívmasszázzsal pótoljuk!

Sérülések

Két nagy csoportjuk van: külső és belső sérülések.

Külső sérülések

Ezek a látható sérülések:

A, törés: lehet nyílt, amikor a törött csontvég átszúrja a bőrt, itt vérzés is látható.

Lehet zárt, amikor deformitás látható, mozgáskiesés, ill. fájdalom van.

B, rándulás: amikor az ízületi csontvégek elmozdulnak egymástól, de vissza is térnek eredeti helyükre. (szalagok megnyúlhatnak, szakadhatnak, inak sérülhetnek)

C, ficam: ízületi csontvégek elmozdulnak egymástól, és kóros helyzetben rögzülnek

Fontos, hogy minden sérülést a talált helyzetben rögzítsünk és ne helyezzük vissza eredeti helyére a sérült végtagot!

Belső sérülések

Ez veszélyesebb mint a külső sérülés, mert nem látszik kívülről, csak a tünetek alapján gondolhatunk belső vérzésre. A hasüregben két szerv van, ami súlyos vérzést okozhat: a máj és a lép.

A máj a jobb oldalon, a lép a bal oldalon helyezkedik el. Ha megütődik a máj és vérzés alakul ki, a vér a hasüregbe kerül, a has keménnyé válik, elsápad a beteg, verejtékes lesz a bőre.

A lépsérülés azért veszélyesebb mint a máj, mert a lépet körülveszi egy külső burok, egy tok, ami a vérzést felfogja és emiatt csak később alakulnak ki a fenti tünetek, akkor amikor a tok szétreped. Viszont eddigre már nagyon sok vért veszít a beteg, és sokkos állapotba kerülhet.

Máj	Lép
Jobb oldalon helyezkedik el	Bal oldalon helyezkedik el
Ha megreped, a vér a hasüregbe kerül	Ha megreped, a vér a lépet körülvevő tokba kerül
Kemény lesz a beteg hasa és sápadt lesz	Kezdetben nem mindig lesznek hasi tünetei
Viszonylag hamar rájövünk	Később jövünk rá, amikor a tok szétreped

Belső vérzésre gondolunk ha a sérült a hasát fájdítja, deszkakemény a hasa, sápadt, verejtékes a bőre!

Koponyasérülések

Két típusa van:

koponyaboltozati sérülések: (a koponya külső fele, amit a hajas fejbőr eltakar):

• impressziós (vérömleny keletkezik, nehéz kitapintani)
• depressziós (a törött csontvég nyomja az agyállományt)
• lyuktörés (egy lyuk keletkezik a koponyánál)

koponyaalapi sérülések: (a boltozat belső fele, ami az agy felé néz):

• elülső koponyaalapi törés (orrból világos színű vér szivárog, szem környékén bevérzés, duzzanat alakul ki)
• középső koponyaalapi törés (fülből folyik világos színű vér)
• hátulsó koponyaalapi törés (a garatba vérzik a beteg, nehéz észrevenni)

Fontos!!!  A vér világos színű, mert agyvízzel keveredik, és nem alvad meg. Koponyasérülteket ha eszméletüknél vannak elfektetünk és 30 fokban megemeljük a felsőtestüket, hogy a nyomást csökkenteni tudjuk a koponyán belül. (fejük alá teszünk egy takarót, úgy, hogy a beteg feje középvonalban maradjon)

Koponyasérülésekhez gyakran társul agyrázkódás, melynek a tünetei: eszméletvesztés, emlékezetkiesés (nem emlékszik mi történt vele korábban), többször visszakérdez, hogy mi történt vele, fejfájás, hányinger, hányás.

A koponyasérültek nincsenek beszámítható állapotban, ezért nem hagyjuk magukra őket!

A fülből, ill. az orrból szivárgó vérzést steril gézlappal lefedjük, tilos az orrba, vagy a fülbe gézdarabot nyomni, tamponálni!

Vérzések

3 nagy csoportjuk van:

• hajszáleres vérzés: apró, gyöngyöző vérzés, kisebb vágásnál, horzsolásnál keletkezik. (steril fedőkötéssel látjuk el)

• vénás vérzés: egyenletesen folyó, sötét színű vérzés, mert az elhasznált vért szállítja (nyomókötéssel látjuk el)

• artériás vérzés: a szív ütemében spriccelő, világos színű vérzés. Azért világos mert oxigént szállít. (nyomókötéssel látjuk el)

Minden sérültet sebellátás előtt nyugalmi helyzetbe kell hozni, tehát vagy leültetjük, ha a felső végtagja sérült, vagy lefektetjük, ha az alsó végtagja sérült! A sérülés helyénél a szükséges mértékig levetkőztetjük, először csillapítjuk a vérzést (vénás, artériás), majd bekötözzük. Vénás és artériás vérzésnél a sérült végtagot a szív fölé emeljük, ezáltal csillapodik a vérzés, majd nyomókötéssel bekötözzük.

Artériás vérzésnél csökkenthetjük a vérzést direkt nyomással úgy, hogy a seb mélyét steril gézzel nyomjuk. Ha több segélynyújtó van a helyszínen, az egyikük nyomáspontot szorít (halántéktáji, nyaki, felkari, ágyéki), a másik sebet kötöz.

Égés

Magas hő hatására keletkezik, 4 fokozata van:

• Elsőfokú: bőrpír, fájdalom, kisimulttá válik a bőr

• Másodfokú: hólyagok alakulnak ki, bennük zavaros folyadék

• Harmadfokú: nagyobb területet érintő hólyagok láthatóak, amelyek ki is fakadnak, ezekből húslészerű, büdös váladék ürül

• Negyedfokú: elszenesedés, a bőr minden rétege károsodik

llátása:

• hideg, folyó vízzel hűtjük 15-20 percig
• Laza, steril fedőkötéssel bekötözzük
• Betakarjuk
• Apró kortyonként itatjuk
• Levetkőztetjük ha lehet és nem égett a ruha a bőrébe

Tilos!!! A sebre tejfölt, hintőport, olajat nem tehetünk, csak patikában vásárolható készítményt lehet, vagy speciális égési kötszert.

A megégett felület nagyságát százalékban határozzuk meg. Ahhoz, hogy könnyebb legyen a meghatározás a testet 9-es szelvényekre osztották, ez a Wallace-féle 9-es szabály:

A teljes test 100%, a sérült tenyere ujjak nélkül 1%, A tenyeret kell az égett részre mérni és megkapjuk az égett felületet. 20-30% feletti égésnél már súlyos égésbetegségről beszélünk.

Eszméletlenség

Az eszméletlen beteg úgy néz ki mint aki alszik. Az a különbség az eszméletlen és az alvó ember között, hogy az eszméletlen beteget nem tudjuk felébreszteni.

Van légzése, van keringése, de valamilyen ok miatt a külvilág ingereire nem reagál. Ilyen ok lehet: koponyasérülés, mérgezés, szívroham, vércukorszint csökkenése, epilepszia…

A célunk nem az, hogy az okot kiderítsük, hanem mivel ennek a betegnek az összes izma ernyedt állapotban van, ezért a legfontosabb veszélyt, a fulladást kell megakadályoznunk, a légutakat szabaddá és átjárhatóvá kell tennünk.

Az eszméletlen beteget két veszély fenyegeti:

• Fulladás: mivel ernyedtek az izmok, a nyelv hátraesik a garatfalhoz és elzárhatja a levegő útját. Ha hátrahajtjuk a beteg fejét és becsukjuk a száját a légutakat megnyithatjuk

• Aspiráció: köhögési reflex hiánya miatt a légutakba idegen anyag kerülhet (vér, nyál, ételmaradvány, hányadék…) Hanyatt fekvő eszméletlen betegnél ernyedtek az izmok, így a gyomor záróizma is elernyed, emiatt a gyomortartalom visszacsoroghat a szájüreg felé, ill. a tüdőbe juthat.

Eszméletlen betegeknél a legfontosabb célunk az, hogy szabad légutakat biztosítsunk. Erre 3 légútbiztosító eljárást kell ismernünk:

• Fej hátrahajtása: a nyelv hátraesését tudjuk megakadályozni, így szabaddá válnak a légutak. Légzés vizsgálatához, lélegeztetéshez kötelező pozíció, nélküle nem kivitelezhető egyik folyamat sem, aspirációtól nem véd.

• Esmarch-Heiberg féle műfogás: az áll kiemelését jelenti, a nyelv hátraesését akadályozza meg, gerincsérülteknél is alkalmazható, aspirációtól nem véd.

• Stabil oldalfekvő helyzet: a nyelv hátraesését és az aspirációt is kivédhetjük ezzel a mozdulatsorral, kivitelezés előtt teljes test vizsgálat kötelező.

Azért kell laikusoknak minden eszméletlen beteget stabil oldalfekvő helyzetbe tenni betegvizsgálat után, hogy a fulladást és az aspirációt egyszerre ki tudják küszöbölni! Stabil oldalfektetés kizáró oka a gerincsérülés, viszont ha a beteg hányna, akkor többszemélyes stabil oldalfekvő helyzetet alkalmazunk, mellyel a légutakat felszabadíthatjuk.

Stabil oldalfektetés:

• eszméletlen betegeknél alkalmazzuk részletes betegvizsgálat után
• szigorú cselekvéssorozat, mellyel a fulladást és az aspirációt tudjuk kivédeni
• egyedül is végezhető
• ha gerincsérülés gyanúja áll fenn, akkor több személlyel végezzük el a stabil oldalt, ha feltétlenül szükséges
• gyermekeknél is alkalmazható
• csecsemőknél oldalra fordítjuk, hátát takaróval megtámasztjuk

Sokk

A sokk egy súlyos keringési zavart jelent, aminek mindig van kiváltó tényezője (égés, infarktus, vérzés, allergia). Sokk hatására lecsökken az emberben keringő vér mennyisége, emiatt a létfontosságú szervekhez nem jut elég vér, ezáltal oxigén, kóros anyagcseretermékek szaporodnak fel a szervezetben, leáll a szervek működése és a beteg meghal.

Tünetek:

• Szürkés-sápadt bőr, hűvös tapintatú és verejtékes
• Csökkenő vérnyomás
• Szapora pulzus
• Kezdetben sokat beszél, sokat mozog, majd később elcsendesedik, közömbössé válik

A sokkot úgy lehet megszüntetni, ha a sokkot kiváltó tényezőt szüntetjük meg. Ha vérzés váltotta ki a vérzést, akkor csillapítjuk és bekötözzük. Ha égés, akkor folyó vízzel hűtjük és apró kortyonként itatjuk.

Elfektetjük a beteget és lábait 45 fokban megemeljük, hogy a lábakból a vért az agyhoz tudjuk áramoltatni. Ezt nevezzük auto transzfúziónak. Betakarjuk és nem hagyjuk magára.